A te valóságod csakis a tied. Te választottad magadnak és te éled. Az emberi lét velejárója azonban, hogy kapcsolódunk.
Blog
Azt senki nem kérdőjelezi meg, hogy a gólyák ősszel útra kelnek, majd tavasszal megérkeznek. Valami belső ösztön segíti őket abban, hogy mikor kell útnak indulniuk.
Most már inkább megállapodni akarsz, nem megalkudni. Sok tavasz és tél telt el úgy, hogy az élet nyelvtan óraként tanította neked a két szó közötti különbséget.
Gyerekként csodálattal figyeli még az ember a sok színes léggömböt, ahogyan egy láthatatlan valamitől megnő és szabadon lebeg a szélben.
Nem válaszoltam. Pedig szerettem volna kimondani, hogy inkább kell a csend, mint üres ígéretek. De a tudat, hogy szavaim súlyától a magadba vetett apró hited is darabokra törik, megnémított.
Nem idegen már neked. Ha becsukod a szemed, még látod magad előtt ahogyan bizonytalan mozdulatokkal közeledett feléd az első találkozáson.
Majdnem sikerült. Nem sok kellett volna hozzá, hogy beteljesüljön. Csak még adnod kellett volna, csak még jobbnak kellett volna lenned.
Amikor a befagyott tavat éri egy nagy ütés, léket kap. És már ki is kerül a tiltó tábla, miszerint kerüld a vizet! Így van ez a párkapcsolatban is.
